Népi brácsa (kontra)
A népzenében minden hangszer "kontra", amin "kontráznak", vagyis harmóniai és ritmuskíséretet (tehát nem dallamot) játszanak. Tájegységenként eltérően többféle hangszert használnak. A mai Magyarország területén és a Felvidéken a klasszikus zenében ismert c-g-d'-a' hangolású brácsa az elterjedt. Erdélyben viszont sok helyen előfordul egy nagyon érdekes háromhúros g-d'-a hangolású, egyenes lábú változat. Néhol a hegedűt is használják kontrának különböző módokon. Bármelyik hangszerről is van szó, azt általában befelé fordítva, az alkarra támasztva tartják. A brácsához és a bőgőhöz is használunk a klasszikustól eltérő, a falusi, házi készítésűekről megmintázott ún. parasztvonót, illetve a brácsához még csellóvonót is.
Ha népi brácsázni tanulsz
Először nem árt, ha egy kicsit tanulsz hegedülni, még akkor is, ha már nagyobb vagy, csak azért, mert elsőre könnyebb egyszerre egy hangot játszani, mint minimum kettőt. Később aztán szépen sorban elkezdünk tanulni a különböző hangszereken, egy idő után már egyszerre többön is. Egy jó brácsásnak ismernie kell a különböző tájegységek muzsikáinak harmóniavilágát és ritmuskíséretét, az ahhoz tartozó sokféle vonásnemmel. Ezeket eredeti hang- és videófelvételekről fogjuk tanulni.
Már szinte az első pillanattól kezdve a tanulmányaid része lesz a kamarazenélés, hiszen ez adja meg a népzenének az alapvető értelmét. Egy prímásnak meg kell tanulnia zenekart vezetni, a brácsásnak és a bőgősnek pedig, követni őt, reagálni rá. Nem utolsósorban meg kell tanulni úgy együtt muzsikálni, hogy az a lehető legjobban kiszolgálja a táncosokat.
