Történetünk

Iskolánk az ország egyik legrégebbi alapfokú művészetoktatási intézménye. Ma már valóságos történelme van, mely 1903-ra nyúlik vissza.

1. 1903-1945: A Fodor Zeneiskola

FODOR ERNő (Csabdi, 1878. április 25. – Budapest, 1944. október 15.) már zeneakadémista korában eltervezte, hogy zongoraművészi diplomájának megszerzése után zeneiskolát hoz létre. Célja az volt, hogy olyan iskolát alapítson, ahol alap- és középfokú oktatás folyik, ami előkészíti a felsőfokú zenei tanulmányokat. Akkoriban ugyanis különösebb előképzettség nélkül be lehetett iratkozni a Zeneakadémiára, és ez jelentősen megnehezítette illetve lelassította az ott tanító nemzetközi hírű professzorok munkáját.

Fodor Ernő nagy körültekintéssel készült az első tanévre: 1902-től egyéves európai hangversenykörútra indult Perotti Gyula tenoristával és Földessy Arnold gordonkaművésszel. Útközben tanulmányozta Bécs, Berlin, London, Róma zenei tanintézeteit. Mivel a hangversenykörút nem hozott anyagi sikert, 1903 nyarán zenetanári állást vállalt egy vidéki földbirtokos családnál. 400 koronát tudott így összegyűjteni, ebből kibérelt egy háromszobás lakást a Zeneakadémiához közel, az Andrássy út 40. számú házban. Zongorákat kölcsönzött, és szeptemberben 11 tanárral, 160 növendékkel elindította iskoláját, a „Fodor Ernő Zeneiskolája Akadémiai Előkészítő Tanfolyamát”. Vállalkozása olyan sikeres lett, hogy pár év alatt megsokszorozódott a jelentkezők száma, így a tantestület szigorúbb felvételi és tanulási követelményeket vezethetett be. A Fodor Zeneiskola hamarosan mintává vált a következő évtizedekben egyre szaporodó alapfokú zeneiskolák számára.


Fiatal Fodor Ernő


Az első hírdetés


Hírlap fejléc

Az első években a következő tárgyakat tanították: zongora (mindig ez volt a legnépesebb szak), hegedű, gordonka, ének, cimbalom, zeneszerzés, hangszerelés és partitúra-olvasás. Fodor Ernő sok olyan új pedagógiai eszközt vezetett be, melyek ma már természetesek, megalapozva ezekkel a világhírűvé vált magyar zeneoktatást.

1. Csak szakképzett, diplomás tanárok taníthattak az iskolában.
2. Módszeresen kidolgozott tantervet vezettek be, amelyet a Zeneakadémia határozott meg.
3. A tanulóknak „ellenőrzési füzetük” volt. Ezt a mainál is szigorúbban vezették: bele kellett írni a napi gyakorlás mennyiségét, amit a szülő aláírásával igazolt.


Évről évre többen tanultak az iskolában, ezért újabb és újabb helyiségeket kellett kibérelni. (Andrássy út 55., Andrássy út 56., Jókai tér 4.)

A Fodor Zeneiskola gyarapodása mellett újabb zeneiskolák nyíltak, ezért országszerte egyre több zenetanárra lett szükség. A Zeneakadémia ekkor még nem képzett tanárokat, csak a követelményeknek megfelelő vizsga lehetőségét nyújtotta, amire minden tanárjelöltnek egyénileg kellett felkészülnie. A felkészítő tanfolyamok legelső helyszíne „a Fodor” lett. Senn Irént, az iskola kiváló zongoratanárát hamarosan meghívták a Zeneakadémiára, a zongoratanár-képző szak vezetésére. Jól mutatja iskolánk szakmai rangját, hogy az 1918-25 között diplomát szerző zenetanárok csaknem fele nálunk tanult, hosszabb vagy rövidebb ideig.

A Fodor Zeneiskola legmagasabb osztályaiba járó növendékek számára eleinte lehetőség, később kötelezettség lett a Zeneakadémián vizsgázni. Külön tagozatot indítottak a zenei pályára készülő tanulók számára. Ez ma is így van: az „A” tagozat a kedvtelésből tanulóké, a „B” tagozaton tanulnak a zenésznek, zenepedagógusnak készülő növendékek.

Világhírű muzsikusok egész sora tanított itt: többek között Kadosa Pál, dr. Kovács Sándor, Prahács Margit, Rados Dezső, Ránki György, Reiner Frigyes, Siklós Albert, Varró Margit, Végh Sándor, Waldbauer Imre, Weiner Leó.

6 Kadosa Pl

Kadosa Pál

8 Waldbauer Imre

Waldbauer Imre

9 Weiner Le

Weiner Leó

A korabeli rangos folyóiratok rendszeresen hírt adtak a Fodor Zeneiskola munkájáról. Évről évre újdonságokkal gazdagodott az intézmény: énekkar, zenekar, a legkülönbözőbb kamaraegyüttesek, szavalókórus alakult, illetve mozgásművészetet is lehetett tanulni. Az énekesek számára tartott színpadi gyakorlat a későbbi Operastúdióban folytatódott.

Az 1920-as évek koncertműsorai és a folyóiratokban rendszeresen megjelenő kritikák tanúsága szerint a zongora tanszak mellett egyre nagyobb rangja lett a vonós tanszaknak. Ez többek között Waldbauer Imrének és Rados Dezsőnek köszönhető. Rados – aki 1920-tól tanított nálunk – számos kitűnő hegedűst és hegedűtanárt nevelt. Növendéke volt többek között Kovács Dénes világhírű hegedűművész, a Zeneakadémia későbbi rektora, és Paul Rolland (Reisman Pál) neves zenepedagógus. Az 1945 után megújuló magyar zeneoktatásban részt vállaló hegedűtanárok valósággal zarándokoltak hozzá módszertani segítségért.

7 Rados Dezs

Rados Dezső

Az első világháború idején kezdődött iskolánkban a kortárs magyar zene támogatásának máig tartó programja. Bárczy Gusztáv, a Rózsavölgyi Zeneműkiadó vezetője a 25. Jubileumi Évkönyvben úgy értékeli, hogy a Fodor Iskola ezzel a programmal több magyar zeneszerző gyermekdarabjainak (pl. Bartók Béla: Gyermekeknek c. sorozata) megszületéséhez is hozzájárult.
Az 1929/30-as tanévben az iskola tanulóiból diák-önképzőkör alakult, akik főként a kortárs magyar zene megismerésével és megismertetésével kívántak foglalkozni. Tagjaik közül több jeles zenetörténész is kikerült.

1 2 3 4 5 Következő oldal >

 emblemablue Tóth Aladár Zeneiskola
Alapfokú Művészeti Iskola
 tehetsegblue Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye
Akkreditált Kiváló Tehetségpont
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
a Debreceni Egyetem és a
Pécsi Tudományegyetem Partneriskolája
 ohnobackground Cím: 1063 Budapest, Szív u. 19-21.
Tel.: +36-1-351-6888
E-mail: tazi@tothaladar.hu

Tóth Aladár Alapítvány
Regisztrált Tehetségpont

Adószám: 19654858-1-41
Bankszámlaszám: 11706016-20718417-00000000
(OTP Bank)

Köszönjük, hogy adója 1%-nak felajánlásával támogatja az alapítványt!