Klasszikus zene

A ma létező legnagyobb vonós hangszer a nagybőgő, más néven gordon. Hangterjedelme a
legmélyebb a vonósok között. Húrjai a kontra E, kontra A, nagy D, és nagy G. Szólamát
basszuskulcsban kottázzák, úgy, hogy a leírt hangokat egy oktávval mélyebben kell
megszólaltatni. A hangszer kb. 170-180 cm hosszú, állva (zenekarban magas széken ülve)
játszanak rajta.

A nagybőgő a zenekari művek kihagyhatatlan hangszere. Egy nagyobb szimfonikus
együttesben általában 5-8 nagybőgő játszik. Ritkán jut szóló szerephez, feladata elsősorban
a zenekari hangzás alapjának megteremtése. A klasszikus zenében vonóval vagy pengetve
szólaltatják meg. A jazzben és a könnyűzenében leginkább pengetik.

Ha szeretnél nagybőgőn játszani…
… erős fizikumra van szükséged. Ezért is alakult úgy, hogy a bőgősök többnyire férfiak. Ez
persze nem jelenti azt, hogy a lányok közt nem lehetnek kiváló bőgősök, de a hangszer
méretéből adódóan nagyobb fizikai igénybevételnek van kitéve, aki nagybőgőn játszik.
A nagybőgő tanulását 8-10 éves kortól már el lehet kezdeni, ha elég erős vagy a hangszer
megszólaltatásához, illetve, ha a kezed elég nagy, a karod pedig elég hosszú.
Iskolánkban lehetőséget nyújtunk jó minőségű nagybőgők kölcsönzésére.

Ha nagybőgőzni tanulsz
Miután az alapokkal megismerkedtél, szóló- és zongorakíséretes műveket egyaránt el tudsz
majd játszani. Ezzel a tudással már növendékhangversenyeken is szerepelhetsz, később
pedig részt vehetsz az Ifjúsági Szimfonikus Zenekar munkájában.

Egy kis hangszertörténet
A nagybőgő felépítése, részeinek neve és alakja megegyezik a hegedűével. A ma használt
vonós hangszerek a 16. század folyamán jöttek létre. A különféle méretű és hangmagasságú
változatokat viola-hangszereknek nevezték. A négyhúros hangszercsoport tagjai - a violino
(hegedű), a viola (brácsa), a violoncello (gordonka vagy cselló) és a violone (nagybőgő) - az
akkoriban kialakuló európai hangszeres műzene alapjává váltak. A leghíresebb vonós
hangszerműhelyek az itáliai Bresciában és Cremonában voltak. Itt dolgoztak azok a
mesterek (Andrea és Nicola Amati, Antonio Stradivari, Andrea és Antonio Guarneri,
Francesco Ruggiero), akik a 17. századtól kialakították e hangszerek mai formáját és
szerkezetét.

A nagybőgőt – ellentétben a többi vonós hangszer kvint hangolásával – kezdettől fogva
kvartonként hangolják. Létezik 5 húros nagybőgő is, ilyenkor általában egy kontra C húr is
kerül a hangszerre.

 emblemablue Tóth Aladár Zeneiskola
Alapfokú Művészeti Iskola
 tehetsegblue Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye
Akkreditált Kiváló Tehetségpont
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
a Debreceni Egyetem és a
Pécsi Tudományegyetem Partneriskolája
 ohnobackground Cím: 1063 Budapest, Szív u. 19-21.
Tel.: +36-1-351-6888
E-mail: tazi@tothaladar.hu

Tóth Aladár Alapítvány
Regisztrált Tehetségpont

Adószám: 19654858-1-41
Bankszámlaszám: 11706016-20718417-00000000
(OTP Bank)

Köszönjük, hogy adója 1%-nak felajánlásával támogatja az alapítványt!