Klasszikus zene

A kürt a rézfúvós hangszerek családjába tartozik. Csillogó arany színe, csigaházra vagy
kakaós csigára emlékeztető tekergő csöve és kiszélesedő tölcsére jellegzetes látványa a
zenekaroknak, kamaraegyütteseknek. Felhangokban gazdag hangja igen sok árnyalat
megszólaltatására alkalmas, a bársonyosan puha énekléstől az ijesztő harsogásig. Gyakran
hallani szólóhangszerként is. A kürtöt a hangszerbe illesztett speciális fúvókán keresztül
szólaltatjuk meg, amin keresztül a levegő tovább vezeti a rezgést, és megszólal a hang. A
szájnyílás változtatásával és a billentyűk segítségével tudunk vele különböző magasságú
hangokat létrehozni.

Ha szeretnél kürtön játszani…
… akár már 8-9 éves korodban is elkezdheted, ha elég erős vagy a hangszer
megszólaltatásához. Iskolánkban jó minőségű kürtök kölcsönzésére is lehetőség van.

Ha kürtölni tanulsz
Miután megszerezted a hangszer megszólaltatásához szükséges alapismereteket, szóló- és
zongorakíséretes műveket egyaránt el tudsz majd játszani, szerepelhetsz
növendékhangversenyeken, később pedig részt vehetsz kamaraművek megszólaltatásában,
vagy játszhatsz a Fúvós-, illetve az Ifjúsági Szimfonikus Zenekarban.

Egy kis hangszertörténet
Képi ábrázolásokból, domborművekből tudjuk, hogy a kürt és a trombita őseit már az ókori
Egyiptomban ismerték, de ezeket még csontból vagy állati szarvból, később fából
készítették. A két hangszer valójában csak a 17. században vált el élesen egymástól, mert
különféle változataikat a reneszánsz idején így is, úgy is nevezték. Ma már formájuk és
hangjuk szerint is jelentősen különböznek egymástól. A kürt kör alakú, a trombita hosszúra
lapított ellipszisre emlékeztet, a kürtök mélyebben és teltebben szólnak, mint a trombiták.

A kürtöt sokáig jelzőhangszerként használták vadászatokon, csatákban vagy a postakocsik
érkezésekor. Komoly szerepet először a velencei operában kapott 1639-ben, de ekkor még
meglehetősen kevés (egyetlen hangnembe tartozó) hangot lehetett csak rajta eljátszani. A
18. század elején betétcsöveket kezdtek beleilleszteni, és ezzel jelentősen bővítették a
hangkészletét, de mai formáját és játéklehetőségeit csak a 19. század közepén alakították ki.
A kürt jelentős szerepet tölt be a zenekarban, hosszú hangjai teltebbé teszik a hangzást, de
gyakran játszik fontos szólókat is. A klasszika és a romantika zenéjében az otthon, az erdő
és a természet békességének hangulatát idézték meg a kürt hangján. Szólóirodalma is
gazdag: olyan mesterek komponáltak kürtre és zenekarra írt versenyműveket vagy
kamaraműveket, mint J. Haydn, W. A. Mozart, C. M. von Weber, R. Schumann, J. Brahms, L.
van Beethoven, C. Saint-Saëns, R. Strauss, P. Hindemith.

 emblemablue Tóth Aladár Zeneiskola
Alapfokú Művészeti Iskola
 tehetsegblue Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye
Akkreditált Kiváló Tehetségpont
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
a Debreceni Egyetem és a
Pécsi Tudományegyetem Partneriskolája
 ohnobackground Cím: 1063 Budapest, Szív u. 19-21.
Tel.: +36-1-351-6888
E-mail: tazi@tothaladar.hu

Tóth Aladár Alapítvány
Regisztrált Tehetségpont

Adószám: 19654858-1-41
Bankszámlaszám: 11706016-20718417-00000000
(OTP Bank)

Köszönjük, hogy adója 1%-nak felajánlásával támogatja az alapítványt!