"Gábor bácsi" meséi (gyerek)zeneszerzőkről zenével barátkozó gyerekeknek

Eckhardt Gábor tapasztalt előadó, és pontosan tudja, hogyan lehet a gyerekeket megszelidíteni és a székhez nyűgözni, hogy fészkelődés nélkül odahallgassanak egy felnőttre. A módszer lényege: sok kép, könnyed, közvetlen stílus, szellemes és merész képzettársításokkal elővezetett rövid, élvezetes zenedarabok, interaktvitás, humor és sok-sok meglepetés. Ezt láthatta a zsúfolásig megtelt Fodor-terem közönsége az "Amikor én még kissrác voltam" című előadásán.
 
Persze ahhoz, hogy mindez működjön, kell egy olyan fajta személyesség, és egy olyan karakter, mint az övé, aki halk szóval, virtuóz zongorajátékkal bevezet egy világba, és másfél órán keresztül ott tart, úgy, hogy közben csupa komoly dologról esik szó, legelsősorban is "komoly" zenéről.
Eckhardt tanár úr vérbeli pedagógus, akit a zene mellett mindig érdekelt a háttér is, a zeneszerző kora, személyisége, sorsa. Azt pedig, hogy miként lehet ezt a fiatalabb korosztálynak úgy átadni, hogy érdeklődéssel hallgassa, elsőként tíz évvel fiatalabb öccsén próbálgatta. Zongoraművészi karrierje mellett mindvégig azonos súlyt helyezett arra, hogy a klasszikus zenét megismertesse és megszerettesse a gyerekekkel.
Számos zenetörténei előadássorozatot tartott már szerte az országban, amelyekben a közös elem az volt, hogy eredeti megközelítéssel összefüggéseket mutatott fel, átszűrve a saját látásmódján, ízlésvilágán, miközben zenei élményekkel kápráztatta el a gyerekeket. Előadásaiban a hang keletkezésétől a zenetörténet bűntényekig számtalan téma előkerült - végső soron a gyerekek hétköznapi valóságát kötötte össze a zenével. Nem az ismeretek átadása volt az elsődleges célja, hanem a gyerekek játékos kedvének, érdeklődésének a felébresztése, a "holt" zenetörténet életre keltése. 
Mint minden művészetben, a zenében is legalább annyira érdekes a mű mögött álló személyiség, mint maga a darab. Mindenkit érdekel, hogyan nézhetett ki a zeneszerző, milyen ember volt, hogyan viselkedett, hogyan komponált, és egyáltalán, mitől olyan zseniális, amit írt. Eckhardt Gábor vetített képekkel illusztrált előadásain mindenfajta kíváncsiság kielégül, ami pedig mégsem, azzal kapcsolatosan bátran lehet kérdezni.
Előadásainak igazi titka: az arányérzék - tudásból, humorból, muzsikából jó ízléssel válogat és épp annyit ad, amennyivel másfél órás előadásában magas fokon tudja tartani az érdeklődést. Gondosan csiszolt, sokat próbált és folyton fejlődő tudás ez és erős jelenlét - nemhiába várják, amerre csak jár, csillogó gyerekszemek.
 

Miért szeretem a hangszerem?

 

Zeneismeret órarendek

 

Hírmondó archívum

 

Hallgass zenét, olvass róla!

 

Fórumozz, kérdezz tőlünk!